Közlemények - Szatmar megyei magyartanarok egyesulete

Go to content

Main menu:

Közlemények


 
IV. Megyei versíró pályázat országos és nemzetközi résztvevőkkel
 
 ,,Csak festeni akarok a szavakkal, ecsetem nincsen…”
 
                                

 
           A lázári Polgármesteri Hivatal, a Hármashatár Egyesület, valamint a LiterArt Egyesület támogatásának köszönhetően immár negyedjére hirdethettük meg a magyar költészet napja alkalmából versíró pályázatunkat az ifjú tollforgatóknak, hogy saját alkotásaikkal gazdagítsák verstárunkat, alkotással ünnepeljék e jeles napot.
 
        A szervezők: Török Enikő Andrea, Lovas Mária Tünde, Fórizs-Kiss Imola és Pălcuș Angéla  a szatmári ,,Rákóczi Ferenc” Általános Iskola és a lázári Petőfi Sándor  Általános Iskola pedagógusai, Szejke Ottilia, helyettes főtanfelügyelő, s a LiterArt Egyesület elnöke, Gál Ilona-Gyöngyi még a tanév elején összefogtak, hogy a diákok idén is keressék a rímeket!  
 
      A pályázatot több korcsoportnak hirdettük meg: III-IV., V-VI., VII-VIII., IX-X., XI-XII. osztály. Bármiről lehetett írni, hagyományosan rímelő verset, prózaverset vagy szabadverset. Egy versenyző két alkotással pályázhatott.
 
          A magyar költészet nagyon erős kötelék, mely összeköti a lelkünket, a hitünket, a kultúránkat, magát a létünket. Nagy öröm a szervezők számára, hogy a fiatalok is fontosnak tartják ezt az önkifejező formát. Évről évre egyre nagyobb számban jelentkeznek a diákok a versíró pályázatra, mely már nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Idén Románia mellett Magyarországról, Kárpátaljáról, a Felvidékről és Németországból is érkeztek versek. 70 tanuló küldött verset a III.-IV. osztályból és 70 az V.-XII. osztályból. Összesen 280 vers érkezett.
 
             Bátorság kell ahhoz, hogy érzéseinket, belső világunkat papírra vessük, a mai fiatalok pedig bátrak!
 
          Idén a III.-IV. osztályos tollforgatóknál Cuculeanu Debreceni Andrea, Palkó Hajnalka és Zab Tímea tanítónők értékelték a gyermeki lelkesedést, az őszinteséget, az eredeti témaválasztást.
 
           A kisiskolásoknál gyakori téma volt a koronavírus, online oktatás, kedvenc állataik, a család és az évszakok, de megjelentek olyan eredeti témák is, mint hogy:,,Honnan indulnak a versek?’’ vagy más érdekes meseszerű keretötletek.
 
           Az V-XII. osztályosok rímeit Jánk Károly költő, a lázári Petőfi Sándor Általános Iskola magyartanára, Fehér Imola, költő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium pedagógusa, Pap Erika a Halmi Általános Iskola magyartanára értékelték.
 
            A zsűri különösen örült a nyelvi játékosságnak, a különleges szóképeknek, izgalmas soroknak. Megérinthette őket a „rozsdás nyár”, elindulhattak az „éhes világba”, elidőzhettek könnyek mellett, melyek „lassan csepegtek, sarat kevertek”.
 
             A következő tollforgatók voltak az idei mezőny legjobbjai:
 

 
           Kedves Diákok! Köszönjük nektek az alkotásaitokat! Gratulálunk minden résztvevőnek: értékesebbé tettétek a magyar költészet napját! Írjatok sok verset, és olvassátok a magyar költészetet!

 
„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.” (József Attila)
 



 
A szervezők nevében:
 
Fórizs-Kiss Imola
 

Török Enikő Andrea



______________________________________________________________________________________________________



                             III. Megyei versíró pályázat országos és nemzetközi
résztvevőkkel
 
 
                                


        A lázári Polgármesteri Hivatal, a LiterArt Egyesület és a Hármashatár Egyesület támogatásának köszönhetően immár harmadjára szervezhettük meg versíró versenyünket az ifjú tollforgatók számára a Magyar költészet napja alkalmából.
 
         A szervezők: Török Enikő, Lovas Mária Tünde, Fórizs-Kiss Imola és Pălcuș Angéla  a szatmári ,,Rákóczi Ferenc” Általános Iskola és a lázári ,,Petőfi Sándor”Általános Iskola pedagógusai, Szejke Ottilia, elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, Gál Ilona-Gyöngyi anyanyelvi oktatásért felelős szaktanfelügyelő, a LiterArt Egyesület elnöke.
 
         A pályázatot több korosztálynak hirdették meg: III, IV, V-VI., VII-VIII.,IX-X., XI-XII. osztály. A vers témája, formája szabadon választott (rímes, prózavers vagy szabadvers).
 
          Egy versenyző 2 verset küldhetett be.
 
           
 
            A versírás iránt egyre nagyobb lett az érdeklődés. Idén 78 diáktól 156 vers érkezett.
 
             Szatmár megye mellett Bihar, Maros, Szilágy, Kovászna megyében, sőt Magyarországon is tollat ragadtak az ifjak.
 
            39 gyerek küldött verset a III.-IV. osztályból és 39 az V.-XII. osztályból.
 
         A zsűri tagjai: Jánk Károly költő, magyartanár, Poka Mária és Szolomajer Tímea Annamária tanítónők, Heinrich Andrea magyartanár értékelték az alkotásokat.
 
         A III.-IV. osztályos tollforgatóknál a zsűri kiemelte az eredeti témaválasztást, a gyermeki vidámságot, a rafinált költői fogásokat, amikor érezni, látni lehetett a verset, mintha festettek volna a szavakkal.
 
         A nagyobbaknál megváltozott a témaválasztás, a nyelvkezelés, mást tükröztek a költői képek, megjelentek az időszerű életérzések.
 
         Akadtak olykor suta rímek és olyan strófák is, amelyek nem ütötték meg a mércét. Többen használtak elavult költői képeket, nyelvi közhelyeket, giccses gondolatokat.
 
            Szatmár megyéből a következő tollforgatók voltak az idei mezőny legjobbjai:
 
           III. osztály: I.hely: Tóth Nicole Kyra, Rákóczi Ferenc Általános Iskola, felkészítő: Mihálka Tünde. II.hely: Schvarckopf Tamás, Aurel Popp Művészeti Líceum Szatmár, felkészítő: Blatniczki Cecília. III. hely: Czinka Dóra, Rákóczi Ferenc Általános Iskola, felkészítő: Mihálka Tünde. Dicséret: Bakos Zsuzsa, Aurel Popp Művészeti Líceum Szatmár, felkészítő: Blatniczki Cecília.
 
              IV. osztály: II. hely: Sebő Kata, Aurel Popp Művészeti Líceum Szatmár, felkészítő: Papp Fejér Olga, III.hely: Tamba Dániel, Kölcsey Ferenc Főgimnázium, felkészítő: Fülöp Andrea. Ugyancsak III. helyezett lett: Nagy Jázmin, Mircea Eliade Általános Iskola, felkészítő: Kováts Éva Irén. Két különdíj került kiosztásra: Kátai Dániel Tibor, Börvelyi Általános Iskola, felkészítő: Kátai Annamária. És Török Irisz, Mircea Eliade Általános Iskola, felkészítő: Kováts Éva Irén.
 
              Az V-VIII osztályosoknál a szatmár megyei nyertesek: I,hely: Botos Viktória,VIII.osztály, Rákóczi Ferenc Általános Iskola, felkészítő: Tivadar Melinda. II.hely: Dohi Csenge, VII. osztály, Tasnádi Általános Iskola, felkészítő: Mészáros Rita Krisztina. III. hely: Szilágyi Mátyás, VIII. osztály, Aurel Popp Művészeti Líceum Szatmár, felkészítő: Huszti Orsolya.
 
Dicséret: Szabó Anna Virág, VI. osztályos, Vasile Lucaciu Általános Iskola Nagykároly, felkészítő: Belényi Andrea. Különdíj: Ghermán Evelina, V. osztály, Óvári Általános Iskola, felkészítő: Vas Edith.
 
               A IX-XII osztályosoknál: A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, Fazekas Katalin tanárnőnek 3 XII. osztályos tollforgatója is bizonyított. Besenyődi Judit I.helyet, Szántó Réka III. helyet, Fóris Dávid dicséretet szerzett.
 
A tavalyi II. helyezett, a nagykárolyi Görcsi László a ,,Simion Bărnuțiu'' Szakképző Líceum XI. osztályos diákja, Váczy Magdolna tanárnő tanítványa idén is II. lett.
 
 
                A IX. osztályos Schvarczkopf Viktória, Fórizs Enikő tanítványa, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból dicséretes lett. Különdíj: Szabó Boglárka, X. osztály, Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, felkészítő: Szász Anikó.
 
A legjobb munkák felkerülnek a LiterArt Egyesület honlapjára, leleplezve a titkot, hogy idén milyen stílus és világlátás volt a nyertes.
 
             Köszönet mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy az ifjak idén is keressék az önkifejezés formáit!  
 


 
Török Enikő Andrea
 
 
 
______________________________________________________________________________________________________





 
Az idei mezőny legkiemelkedőbb versei
letöltés itt






Az idei mezőny legkiemelkedőbb tollforgatói

letöltés itt







______________________________________________________________________________________________________
 


III.VERSÍRÓ PÁLYÁZAT A KÖLTÉSZET NAPJÁRA
MEGYEI SZAKASZ , ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI
RÉSZTVEVŐKKEL

,,Csillingelő verselő, rímbokorból jöjj elő!
Összecsengő, rímelő…Kiben rejlik a költő?”
Török Enikő
FELHÍVÁS:
Kedves gyerekek, írjatok verseket! Táncoló rímeket, költői képeket!

KOROSZTÁLY: III-IV , V-VI , VII-VIII, IX-X, XI-XII osztály
Egy korosztályból 3 versenyző pályázhat.
Téma: Bármiről lehet írni, hagyományosan rímelő verset, prózaverset vagy szabad verset…
Egy versenyzőnek 2 verset kell elküldenie. Egy vers sem haladhatja meg a 60 sort.

A verseket begépelve Times New Roman 12-es betűtípussal a következő e-mail címre várjuk:
III-IV. osztályosok: retrolibris@yahoo.com
V-VIII, IX- XII osztályosok: forizskiss.imola@gmail.com

BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2020. március 1.
Fontos: A vers mellett szerepeljen: név, osztály, felkészítő, iskola, település, ország megnevezése.

SZERVEZŐK: ,,RÁKÓCZI FERENC” ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZATMÁRNÉMETI, ,,PETŐFI SÁNDOR” SZAKLÍCEUM-LÁZÁRI-ROMÁNIA, LITERART EGYESÜLET-
III-IV osztályosok-Török Enikő, Lovas Tünde, Pălcuș Angéla
V-VIII, IX-XII osztályosok -Jánk Károly- költő, magyartanár, Fórizs-Kiss Imola, magyartanár
A TANFELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRŐL: Gál Gyöngyi és Szejke Ottilia szaktanfelügyelők

Eredményhirdetés: 2020. április 1.
(A pedagógusok és a tollforgatók okleveleit interneten küldjük el.)
Egyéb információ: Török Enikő: 0748050619.
Rímeket faragni, érzelmekről írni igazi nagy kihívás, melyhez lámpások lehetnek a magyar irodalom nagyjai. Fontos, hogy a diákok magukénak érezzék a verseket, minél többet olvassanak, és kedvet kapjanak az íráshoz is.


Török Enikő

______________________________________________________________________________________________________



Csűry Bálint Emlékverseny



                 2020. február 14-én Csűry Bálint nyelvészprofesszorra, nyelvjáráskutatóra, a Szamosháti szótár szerkesztőjére emlékeztünk szülőfalujában, Egriben. Születésének 134. és halálának 79. évfordulója alkalmából a Csűry Bálint Általános Iskola közössége harmadik alkalommal szervezett emlékversenyt Csűry Bálint tiszteletére, amelyen nyolc iskolából összesen tizenkét csapat mérte össze tudását.
             Az idei év több szempontból is különlegesnek számított, ugyanis a vetélkedőn nem csupán Szatmár megyei diákok vettek részt, hanem a szinérváraljai „Alexiu Berinde” Mezőgazdasági Technológiai Líceum, valamint a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai szintén megtiszteltek jelenlétükkel. Köreinkben köszönhettünk két neves nyíregyházi Csűry Bálint kutatót is, Tukacsné dr. Károlyi Margit, valamint Pállné dr. Lakatos Ilona nyugalmazott főiskolai tanárt. A köszöntéseket követően Tukacsné dr. Károlyi Margit Csűry Bálint, a tudós tanár, valamint Pállné dr. Lakatos Ilona Csűry Bálint nyomában a hármas határ mentén című színvonalas előadását hallgathattuk meg. A bemutatók után került sor Csűry Bálint mellszobrának, valamint egykori szülőháza helyét jelző emléktáblának a megkoszorúzása.
        A kétfordulós vetélkedőn négy fős csapatok mérték össze tudásukat, kreativitásukat. A csapatoknak előzőleg a saját településükről gyűjtött, tizenöt kifejezésből álló tájszótárt kellett összeállítaniuk, amelyeket a zsűri külön értékelt. A kötetlen szerkesztési módnak és a diákok kreativitásának köszönhetően igen egyedi, különböző technikákkal kidolgozott, eltérő méretű és formájú „művek” születtek. A nyomtatott, kézzel írt és illusztrált, valamint népi motívumokkal díszített borítójú könyvecskék mellett, a zsebszótár, sőt a farönkre írt szótár is képviseltette magát. A vetélkedő második részében a csapatoknak négy, különböző témakört érintő feladatlapot kellett megoldaniuk, amelyek a helyesírás, nyelvhelyesség és játékos nyelvi feladatok mellett, a szamosháti nyelvjáráshoz, valamint Csűry Bálint életéhez, munkásságához kapcsolódó kérdéseket is érintettek.
               A vetélkedő célja Szamoshát nyelvi sajátosságainak, kulturális jellemzőinek megismerése és megismertetése, a magyar nyelv ápolása, valamint a helyesírási ismeretek alaposabb elmélyítése. Hiszen Németh László szavaival élve, „a magyar nyelv titkos súlypontja a régiségben és a régiséget őrző népnyelvben van.”


A verseny díjazottjai



I. Nyelvőrök,  Kölcsey Ferenc Főgimnázium, 176 pont, felkészítő tanár Fórizs Enikő, Fazekas Katalin

II. NyelvÁszok, Csűry Bálint Általános Iskola, Egri, 174,5 pont, felkészítő tanár Jáger-Péter Mónika
III. Tudósok, Túrterebesi Általános Iskola, 168 pont,  felkészítő tanár Kása Boglárka
III. Anyenyet, Avasújvárosi Általános Iskola, 168 pont, felkészítő tanár Gázsa Tünde
Dicséret: Csipet csapat, Avasújvárosi Általános Iskola, 164,5 pont, felkészítő tanár Gázsa Tünde


 
További résztvevők


         
NyelvÉszek, Gellért Sándor Általános   Iskola, 164 pont, felkészítő tanár Bohonyi Imola
            
KRESZ, Sárközújlaki Petőfi Sándor   Ált. Isk., 163 pont, felkészítő tanár Balogh Kinga, Kása Enikő
            
Célratörők, Csűry Bálint Általános Iskola,   Egri, 162 pont, Jáger-Péter Mónika
            
Szószátyárok, Debreceni Vörösmarty Mihály   Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, 161,5 pont,
        
felkészítő tanár Megyesiné Agárdi Zsuzsanna
            
Szókimondók, Debreceni Vörösmarty Mihály   Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, 159 pont,
        
felkészítő tanár Megyesiné Agárdi Zsuzsanna
            
Szemfényvesztők, Túrterebesi Általános Iskola, 157 pont, felkészítő tanár Kása Boglárka
            
Nap, „Alexiu Berinde” Mezőgazdasági   Technológiai Líceum - Szinérváralja, 120,5 pont, felkészítő tanár Tar Renáta


Képek






















______________________________________________________________________________________________________








______________________________________________________________________________________________________



Kölcseys diák nyerte a Gellért-verseny fődíját  




            Szombaton a Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében rendezték meg a XXVI. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. A résztvevők megkoszorúzták Gellért Sándor síremlékét a vasút melletti református temetőben.
         Tizenkilenc szavaló vett részt az elmúlt hétvégén megrendezett XXVI. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjén, melynek szervezője az Árpád Egyesület és a LiterArt Egyesület volt, támogató az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szatmár Megyei Tanács. A verseny a zsűrivel való találkozással, a fellépési sorrend kisorsolásával és az alapszabályzat ismertetésével vette kezdetét.
              Gál Gyöngyi, a LiterArt Egyesület elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy azok jöttek el erre a seregszemlére, akik szeretnek verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni, de vannak olyanok is, akik szeretnek verset írni. Ma azt állítják, hogy a színészet és az előadó-művészet eltávolodott egymástól. Az előadóművész is színész, neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie, hanem a költőt az alkotás küzdelmében. A költészet lényege, hogy az érzelmeinkre hasson, ezért vágyunk újra és újra arra, hogy találkozhassunk a költészettel. A Gellért Sándor nevével fémjelzett vers- és prózamondó verseny ráirányítja figyelmünket arra, hogy az anyaország határain túl, ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, azonos nyelven érzünk, gondolkodunk, vágyakozunk.
                A versek meghallgatása után Thoroczkay Sándor történelemtanár ismertette a Szatmárnémeti Református Gimnázium rövid történetét, és bemutatta az iskola tanári szobáját. Akik tehették, elmentek a vasút melletti református temetőbe, hogy megkoszorúzzák Gellért Sándor síremlékét és megemlékezzenek róla. Itt Dobos Csaba, a mikolai Gellért Sándor Általános Iskola igazgatója emlékezett a költőre. Kiemelte: „Gellért Sándor síremlékénél állva mindig meghatódunk, hiszen gyakran érezzük azt, hogy az utókor méltatlanul bánik azzal a hagyatékkal, amit a mikolai költő egy olyan korszakban hozott létre, amikor nem igazán kedveztek a feltételek a versírásnak. Több évtizedes emléket kell fölelevenítenem ahhoz, hogy magamnak is számot adhassak Gellért Sándor költészetének rám gyakorolt hatásáról. (…) Szatmárnémetiben az 1989-es változások után felismerték, hogy Gellért Sándor hagyatékát nem szabad hagyni a feledésbe merülni. Mikolában emlékünnepséget szerveztek, majd beindult az évekig nagy sikernek örvendő Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. A továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy költészete ismertté váljon. Mikola község önkormányzata felvállalja, hogy anyagilag is hozzájárul a verseny megszervezéséhez, és ehhez a helyet is biztosítja" — tett ígéretet Dobos.
            Elek György, mielőtt felolvasta az 1990-es évek elején írt Csillagőrző című, Gellért Sándorhoz írt versét, elmondta, hogy amikor ez a vers született, még sokan azt remélték, hogy ami addig háttérbe volt szorítva, előtérbe kerülhet. Nehéz lenne eldönteni, hogy rajtunk vagy másokon múlt-e az, hogy nem így történt, de még mindig nem késő a helyi értékek megismerésének és megismertetésének az elkezdése. A temetőben Gellért Sándor-verset olvasott fel a költő lánya, Gellért Ágnes, valamint Asztalos Gábor és Csernák Ferenc Lajos.
             A verseny eredményhirdetése délután volt. Kovács Éva színművész értékelésében elmondta, hogy a szavalók versválasztása nem volt változatos. Szerinte másfajta hangulatú verseket kellene választani ahhoz, hogy a szavaló meg tudja mutatni sokszínű énjét. Kiemelte azt is, hogy szép beszéd nélkül nincs versmondás, rámutatott arra, hogy nagyon oda kell figyelni a hangzók hosszúságára, a zeneiségére, a hangsúlyokra, a ritmusra, ezek mind hozzátartoznak ahhoz, hogy a hallgató értékként és élményként fogja fel a hallottakat, látottakat. A versmondók feladata az, hogy érzéseket adjanak át. A Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny remélhetőleg még sokáig fog élni, és visszanyeri azt a rangját, amelyikkel indult a kezdetekkor.

Eredmények

1. hely: Urbán Fanni (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), 2. hely: Balogh Ádám (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum), 3. hely: Scheitli Krisztina (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum). Több különdíjat is felajánlottak, voltak, akik több díjban is részesültek, közéjük tartozott az Érszakácsiból érkezett, nyolcvanadik évéhez közeledő Miskolczi Olga, aki saját és édesapja verseit mondta el a zsűri és a közönség tetszésére.
               Az esemény végén Veres-Kupán Enikő, a verseny társszervezője köszönte meg valamennyi résztvevő hozzáállását.


forrás: www.szatmar.ro























______________________________________________________________________________________________________



A magyar költészet napján tartalmas, tanulságos, érdekes előadás helyszíne volt a Szatmári Református Egyházmegye esperesi hivatalának tanácsterme



                Hétfőn délután 17 órától több tucat hallgató előtt Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, a LiterArt Egyesület elnöke részletekbe menő, mikrohistória jellegű előadásban ismertette Arany János nagykőrösi tanári tevékenységének főbb mozzanatait.
               Kiemelte a költő lelkiismeretes pedagógiai munkáját, felkészült, koncepciózus tanári tevékenységét, amely több volt oktató, nevelő munkánál. Benne rejtőztek a nemzetmentés csirái is.
                Ezzel Arany hatalmas részt vállalt a nemzet Világos utáni erkölcsi és szellemi talpraállásában. A korabeli idézeteket, szövegrészleteket Póti Eduárd történelemtanár tolmácsolta.




forrás: www.szatmar.ro

______________________________________________________________________________________________________


Szatmári aranyérem a VVVV országos döntőjében



           A vidámság fővárosa volt két napig Szatmárnémeti, száznál több kis- és általános iskolás diák vett részt ugyanis pénteken és szombaton az immár hagyományos Vidám Versek Versmondó Versenyének döntőjében.
         A kezdetek kezdetén a VVVV a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum házi versenyeként indult. Ebből nőtte ki magát olyan, a tanügyminisztérium által is támogatott versennyé, amelyen idén 15 romániai megyéből összesen 134 diák vett részt – előkészítősöktől nyolcadikosokig.
        A vendégek péntek délután érkeztek meg Szatmárnémetibe, a hivatalos megnyitón többek között Ádámkó István-Csaba, a házigazda tanintézmény igazgatója, Calin Durla főtanfelügyelő, Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes, Pataki Csaba megyei tanácselnök és Mátyás Emőke, az elemi és óvodai magyar nyelvű oktatás minisztériumi tanfelügyelője köszöntötte az egybegyűlteket.
       A péntek este a szórakozásé volt, a kicsik a „Kör, kör, ki játszik?” dalos esten vettek részt, a nagyobbak pedig Jánk Károly költővel találkozhattak. Maga a verseny szombaton két helyszínen zajlott: a kisiskolások a Hám János Líceum dísztermében mutathatták meg tudásukat a zsűri tagjainak, a nagyobbak pedig a római katolikus püspöki palota dísztermében.
         A verseny fáradalmai és az eredményhirdetés izgalmai között a gyerekek a Borókagyökér Egyesület otthonában kézműveskedhettek.
         Az eredményhirdetés első alkalommal „költözött” a Dinu Lipatti Filharmónia előadótermébe, ám ez is szűknek bizonyult a sok izguló diák, pedagógus és szülő számára.



               Az eredményhirdetés felvezetőjeként Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, a 0-4. osztályosok zsűrijének elnöke, valamint Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, a nagyok zsűrijének elnöke értékelte a versenyt. Zsigmond Emese szerint két napra a vidámság fővárosa lett Szatmárnémeti. Kiemelte, a magyar nyelv komoly erőtartalékokkal rendelkezik, aminek része az okosság, a találékonyság, a vidámság. A vidámság azonban nem lehet egyenlő a könnyedséggel, csakis az igényességgel. Felhívta a figyelmet, hogy egy előadás csak akkor lehet hiteles, ha az előadó – ebben az esetben a szavaló gyerek – azonosulni tud a művel. Gál Gyöngyi szerint a vers és a humor ünnepe volt az elmúlt két nap. Külön kiemelte, hogy volt, aki jelmezbe is bújt az autentikus előadás érdekében, így egy „papagáj” szavalatát is meghallgathatták.
             Az eredményhirdetést a legkisebbekkel kezdték, a 0-II. osztályosok között pedig a Brassó megyei Barcaújfaluból érkező Tamás Nimród lett az első, a Kovászna megyei Kézdivásárhelyről érkező Fülöp Eszter a második, a margittai Szabó Dorottya pedig a harmadik. A harmadikosok és a negyedikesek között szatmári győzelem született, hisz a Hám János Líceum diákja, Pallai Villő előadását taksálták a legtöbbre a zsűri tagjai. A második helyen Koleza Nikolett (Barót), a harmadikon pedig Molnár Erzsébet (Marosvásárhely) végzett.
          Az ötödikesek és hatodikosok korosztályában a „szomszédból”, Szilágysomlyóról érkezett Horváth Kristóf Mátyás végzett az első helyen, a szatmárnémeti Református Gimnázium diákja, Lovász Tamás lett a második, a nagyváradi Guba Áron pedig a harmadik.
A legnagyobbak között Rancz-Gyárfás Hanna (Kézdivásárhely) kapta a legmagasabb értékelést, a nagyváradi Kapalai Gergő és a székelykocsárdi Szakács Imelda lett a második, illetve a harmadik.



              A rendezvény fő támogatói a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium, a Szatmár Megyei Tanács, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Bethlen Gábor Alap, a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ és a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet.

forrás: www.szatmar.ro

______________________________________________________________________________________________________

Slam poetry Arany János emlékére



          Hat csapat és három egyéni
versenyző vett részt a Szatmárnémetiben első alkalommal megrendezett slam poetry versenyen. Dr. Fűzfa Balázs tartott előadást Arany János életéről és költészetéről.
       A Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát
Megőrző és Támogató Forrásközpont, a Sugárút negyedéves kulturális és társadalmi folyóirat, valamint a Szatmá rmegyei magyartanárok egyesülete (Literart) csütörtökön slam poetry versenyt szervezett Szatmár megyei középiskolásoknak előre megadott témában Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.  A Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében megrendezett versenyre három egyéni és hat csoportos előadással neveztek be.  Az esemény díszvendége dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tankönyvíró az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt.



          A megemlékezés
első mozzanataként László Zita színművésznő Ágnes asszony című balladáját adta elő a hallgatóság gyönyörére. Erre a versre építették fel a versenyzők gondolataikat. Fűzfa Balázs hatvannégy perces előadása tanulságos és érdekfeszítő volt, hiszen nagyon sok újat tudtunk meg Arany János életéről és költészetéről.  Arany János használta a Magyar irodalomban a legtöbb Magyar szót, olyan jelentéselemeket, amiket olvasóként lehet észre sem veszünk, de eltér a megszokott nyelvhasználattól. Arany az, aki után nem lehet úgy használni a Magyar nyelvet, mint korábban.  A továbbiakban Fűzfa Balázs azt feszegette, hogy mi tkezdjünk Arany János költészetével a huszonegyedik században. Ő a kétirányúlátásköltője volt. HosszanelemezteÉvnapracíműversét, ami Arany művészetének az egyik jeles alkotása.
        A slam poetry versenyre hat csapat (Tetemre hívók — Kölcsey Ferenc
Főgimnázium), Apródok (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Szomszédnők (Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum), Gyilkos szeretők (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Éjfűrt (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum), Ágnesék (Kölcsey Ferenc Főgimnázium) és három egyéni előadó (Kuki Csaba, Bumbár Márton és Sárvári Dániel (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum) jelentkezett.

            Csapatversenyben a Tetemre hívók lett a legjobb



          
A zsűri (Fűzfa Balázs, Jánk Károly és Végh Balázs Béla) döntése alapján a következő eredmények születtek: (csapatversenyben)

1. díj: Tetemre hívók (Barta Roland, Fóris Dávid és Borneas Cristian),
2. díj: Szomszédnők (Suhart Evelin, Vajas Gréta, Jobb Aletta),
3. díj: az
Éjfűrt (Csaholci Evelin, Fülöp Edward, Póti Vivien) és az Ágnesek (Sneff Gertrude, Kurpe Boglárka, Djindjo Patricia) csapat kapta, megosztva.

            Egyéniben:

1. díj: Sárvári Dániel,
2. díj: Bumbár Márton,
3. díj: Kuki Csaba.

         A díjkiosztón Fűzfa Balázs bátorította a fiatalokat, hogy foglalkozzanak a slam poetry műfajjal, hiszen egyre népszerűbb és több városban már slam poetry klubok működnek, ahova egyre többen járnak. Az eseményen fontos szerepe volt a két műsorvezetőnek, Pleban Ingridnek és Moroz Hannelorának.




______________________________________________________________________________________________________

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

1053 Budapest, Károlyi utca 16. (Petőfi Irodalmi Múzeum)
e-mail: magyartanarok@gmail.com
honlap: magyartanarok.wordpress.com
facebook: https://www.facebook.com Magyartanárok Egyesülete

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *


PÁLYÁZAT
ERDÉLYI, FELVIDÉKI, VAJDASÁGI, KÁRPÁTALJAI, SZLOVÉNIAI ÉS HORVÁTORSZÁGI MAGYARTANÁROK RÉSZÉRE




      A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára Hogyan kezdjünk hozzá? címmel. A táborban műelemzés és módszertani továbbképzés zajlik, kiscsoportos műhelymunka formájában. Két alkotó műveire koncentrálunk, a klasszikusok közül Ottlik Géza két regényére (Iskola a határon, Buda), kortársaink közül Lator László verseire. A tábor vendége lesz Lator László költő, műfordító, esszéíró. A programot Kőszeg megismerése, médiaóra, nyelvtanóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé.


          A tábor időpontja: 2016. július 4. – július 8., hétfőtől péntekig, helyszíne Kőszeg. A részvételi díj teljes összege 44.000 forint.


           A határon túli magyar szakos tanárok pályázhatnak a teljes útiköltség megtérítésére, és a részvételi díj tetemes részére:

 Erdélyből a részvételi díj 75 %-ára (fizetendő: 11.000 Ft)
 Felvidékről a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Vajdaságból a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Kárpátaljáról a részvételi díj 90 %-ára (fizetendő: 4.000 Ft)
 Szlovéniából a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Horvátországból a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)


         Pályázati határidő: 2016. május 10.
        A jelentkezés e-mailben történik: magyartanarok@gmail.com
      A pályázatokat 2016. május 20-ig bíráljuk el. A pályázókat e-mailben értesítjük az eredményről, a táborban résztvevőket a további tudnivalókról

          A pályázatban kérjük, adják meg a következő adatokat:
• a jelentkező neve
• címe, telefonszáma
• iskolája neve, címe
• útiköltség a jelentkező lakástól forintban oda–vissza (körülbelül)
• e-mail cím (ha más, mint amiről jelentkezik)

         A pályázatban, kérjük, röviden, legfeljebb fél oldalban fogalmazzák meg a következőket:
• mi jellemzi az iskoláját (település, a diákság összetétele, képzési célok, irányok stb.)
• mióta és milyen iskolákban tanított mostanáig, milyen szaktárgyakat
• miért szeretne részt venni a továbbképzésen

Minden kollégát, érdeklődőt szeretettel várunk!


 
Back to content | Back to main menu