Beszámoló - Szatmar megyei magyartanarok egyesulete

                                                                                                                                                        

MAGYARTANÁRI REGIONÁLIS KONFERENCIA

_____________________________________________________________________________

A MAGYAR TANíTÓK ÉS MAGYAR SZAKOS TANÁROK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA
SZATMÁRNÉMETI
2012.NOV.15-17


BESZÁMOLÓ

          Úgy gondolom, szokást statuálok azáltal, hogy egy rangos rendezvényen való résztvétel után beszámolok Nektek, kedves kollégák, arról, ami mindnyájunkat érdekelhet.
       A rendezvény a magyar tanítók és a magyar szakos tanároknak szólt elsősorban, de az érintett témák minden magyar nyelven oktató tanár számára értékes és érdekes információkkal szolgált.
         Az előadássorozat Dr. Fóris-Ferenczi Rita  Oktatásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében című tanulmányával kezdődött, amelyet Karácsony Sándor, A csucsai front című művének két érdekes részletével foglalt keretbe. Két fontos gondolatot emelnék ki mondanivalójából: az első az, hogy az oktatáspolitika úgy kellene összehangolódjon végre-valahára, hogy a bemeneti szabályozás (tanterv, tankönyv) és a kimeneti szabályozás (követelményrendszer, vizsgatételek) között egyetértés és jó barátság lenne, és nem feledkeznénk meg arról, akiről és akinek szól a mi munkánk, vagyis a diákról. A másik gondolat az, hogy nem helyes és nem méltányos oktatási reformot csakis a reform kedvéért bevezetni. Idő kell ahhoz, hogy a változásokat a tanügyi rendszer „bejárassa”, hogy kiderüljön, mi hasznos és mi mellékes az újításokból. Ideális az lenne, hogy a reformokat komoly háttárintézetek tervezzék meg és próbálják ki, csak utána alkalmazzák az oktatási rendszer egészében, miután haszna kimutatható.
      Felmerült az a dilemma is, hogy beszélhetünk-e kompetencia-alapú képzésről az elemi oktatásban. Ha a kompetencia tudományos meghatározását nézzük, bizony, kompetencia-fejlesztésről aligha beszélhetünk a kisiskolásoknál, és a gimnázium első éveiben is alig. Szerintetek?
     A pénteki nap dr. Kádár Annamária, a BBTE egyetemi adjunktusának igen érdekes előadásával indult. A mesepszichológiáról tartott jegyzete egy emberközeli, személyes élményekkel tarkított elbeszélés volt, amelyből megtudhattuk, mire jó az, hogy a legkisebb királyfi az apai áldással és a hamubasült pogácsával elindul világot látni. Mire jó az, hogy az úton segítő társakat szerez magának, és miért jó az , hogy félelmetes sárkánnyal küzd meg, és bizony, néha neki is „inába száll a bátorsága” . Hogyan hat ki az érzelmi intelligencia fejlődésére az, hogy a felnőtt ráfigyel a gyerekére mesélés közben és próbál a mesehősök által megoldást nyújtani a gyermek belső konfliktusaira, félelmeire, szorongásaira. Arról is szó esett, hogy nem jó „kigyomlálni” a mesékből a félelmetes hősöket, a nehéz szituációkat, esetleg a halált. A lényeg az, hogy a jónak mindig győzni kell, meg kell találni az utat, a megoldást.  Idézek Kádár Annamária „ Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése” című könyvéből:
       „A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálák, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában”.
          Dr. Szabó Thalmeiner Noémi a BBTE egyetemi adjunktusa a pedagógusi szakma kihívásairól tartott előadást. A pedagógus fő feladatai közé tartozik a csoporton belül a kapcsolatok rendezése és a csoportcél elérése, azaz minél jobb mérhető iskolai eredmények elérése. E két fő cél körül 5 vezetőtípus vezethető le: a közönyös vezetőnek sem a kapcsolatok rendezése, sem a csoportcél elérése nem fontos. A technokrata vezetőnek csak az eredmények fontosak, míg a gondoskodónak csak az osztályon belüli kapcsolatok.  Kompromisszumos vezető próbálja a összebékíteni a két fő feladatot, míg a komplex vezető egyensúlyt teremt ezek között. Vajon a te vezetési stílusod milyen?
         Dr. Végh Balázs Béla  Képversek a magyar gyermekirodalomban című előadása megtanított bennünket arra, hogy az a jó képvers, amely nemcsak formailag érdekes, hanem a szöveg is képlékeny, lehetősőget ad játékos, sokszínű variáns létrehozására. Ilyen értelemben jó képvers Nemes Nagy Ágnes : Galamb leszáll, Weöres Sándor: Keresztöltés, Kovács András Ferenc: Kőkereszt, Jász Attila: Újévi köszöntő, Imreh András: Hold című verse.  Az előadő szerint, ellenpélda épp a kisiskolások tankönyvébe belekerült Verbőczy Antal-vers, a Hóember.
      Dr. Orbán Gyöngyi, a BBTE egyetemi tanára Ígérve tanítani (Németh László példája) című előadása Németh László munkássága és tanulmányai kapcsán arra a kérdésre próbál választ találni, hogy miként kellene az oktatás a kétféle műveltség (humán és reál) közötti „végzetes hasadtságot” áthágnia. A tantárgyösszevonás a műveltségben létező szakadásokat hivatott orvosolni, a természetes észjáráshoz igazítani a tananyagot. „A világ egy változatokban tobzódó egyvalami” – állítja Németh László szavaival az előadó. Az oktatás célja, a gondolkodást úgy nevelni, hogy keresse az összefüggéseket. Meg az is, hogy felhasználja a „szorongó tájékozatlanságot” arra, hogy tanulásra ösztönözze a diákot.
     Dr Kádár Edit A BBTE egyetemi adjunktusa  Nyelvi nevelés és/vagy nyelvtanítás című előadása Korányi Margit – Kabátgombolás című részletével indított, amellyel arra próbált rávilágítani, hogy a hagyományos „tananyag-leadással” mindent fognak tudni a gyerekek a kabátgombolásról, csak lehet, hogy a kabátot nem fogják tudni begombolni, vagy ha igen, akkor holtbiztos, hogy nem tőlünk fogja megtanulni. A példát átterjesztette a magyar nyelv tanításának fontos kérdéseire: hogyan kell tanítani a magyar nyelvet, hogy ne szófajokat, mondatrészeket tudjon a gyerek, hanem érezze a nyelv belső rendszerét, beszéljen, érveljen, használja eszközként a nyelvet.
      Pethőné Nagy Csilla szakvezető tanár, érdemes tankönyvíró „számtalan Szebbnél- szebb gondolat” – Egy remix-vers a Z generációra hangolva című előadásából rálátást nyerhettünk arra, hogy hogyan lehet összebékíteni az irodalomtanítást a számítógép világával, úgy, hogy érthető és élvezhető legyen a Z-generációhoz tartozó diákok számára is, akiknek a zsigereikben van a technika. Interaktív módszert használva párhuzamba állította Petőfi Sándor: Füstbe ment terv című versét Vörös István: A füstbement nyelv című alkotásával. A végkicsengés az volt, hogy mégis otthonosabb, melegebb, lélekközelibb Petőfi világa a cyber-térhez képest...
    Dr. Duró Zsuzsa, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi oktatója arról értekezett, hogy miként lehet felismerni a tehetséges gyereket. A hangsúly azon volt, hogy mindenképp kell figyelni ezekre a gyerekekre és kell segíteni a tehetség kibontakozásában, mert enélkül, másságuk miatt is, ezek a gyerekek nehezen találják meg az útjukat, beleolvadnak a középmezőnybe.
     Végezetül Kereskényi Sándor irodalomtörténész A kortárs magyar irodalom helye az irodalomtanításban. Miért nehéz tanítani Esterházit? címmel tartott előadást, amelyben rámutatott arra, hogy az értékrend-különbség teszi nehézzé a kortárs magyar irodalom élvezhetőségét a diákok számára.
     Megköszönöm Széll Bíborka  és Kun-Gazda Kinga  kolléganőimnek, hogy velem tartottak, és remélem, hogy a konferencián hallottakat majd együtt sikerül kamatoztatni.
Végezetül, szeretnék egy kis ízelítőt nyújtani, ezért kikeresgéltem a „cyber-térben”, mert, ugye, ez is jó valamire, a konferencián megemlített forrásanyagokat. Volt olyan mű, amelyet említettem, de nem találtam linket rá, ezt könyvtárban kell keresgélni. Jó szórakozást kívánok hozzá!



Szeretettel,
Vlaic Ágnes
Kisebbségi tanfelügyelő



Forrásanyagok:
1. Korányi Margit: Módszeresen: hogyan tanítható a kritikai gondolkodás?  http://www.nyest.hu/hirek/modszeresen-hogyan-tanithato-a-kritikai-gondolkodas
2. Szabó Tamás Péter: Magyartanárok zavarban http://www.nyest.hu/hirek/magyartanarok-zavarban
3. http://tejfolterminator.blogspot.ro/2010/01/variaciok-petofire.html
4. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nemeth-laszlo-univerzuma-03a.html